Boly(on)gó-élet

avagy egy csillagász kalandjai a nagyvilágban

Mióta vannak karácsonyi vásárok Kölnben?

2018. december 20. 11:41 - BOLYonGOeLET

Ezzel a rövid kis poszttal egy picit megszakítom az amerikai bejegyzések kissé talán unalmas hegemóniáját. Meg hát jön a karácsony, szóval gondoltam adok egy nyúlfarknyi kóstolót a kölni karácsonyi vásárok történetéből.

dom05.jpg

Vannak, akik szeretik és vannak, akik nem szeretik ezeket a vásárokat. Meg lehet érteni mindkét oldalt, hiszen a frissen sült gesztenye illata, a parázs felett sercegő különböző sültek, a különféle édességek egyvelege, a szívet-lelket melengető fűszeres forralt borok aromája, valamint a téli hidegben melegséget adó ünnepi fények alatt folyamatosan mozgó és zsibongó tömeg egy kellemes keveréket adhat.

Másfelől ugyanez a tömeg egyúttal riasztó is lehet. Az előrejutásért és a pultokhoz való közelebb kerülésért folytatott folyamatos és végtelennek tűnő szélmalomharc felőrölheti a bennünk lapuló Don Quijotét. Amikor aztán eljutunk a hőn áhított Dulcineánkhoz, akkor meglepődve tapasztalhatjuk, hogy esetleg egy távolkeleti ország fröccsöntött termékével állunk szemben (nyilván ez nem igaz minden vásárra) vagy éppenséggel meglehetősen borsos áron mérik kilóját a mi szerelmünk tárgyának.

dom02.jpg

Bárhogy is legyen én most nem szeretnék állást foglalni ebben. Pontosabban igen, de majd csak a poszt végén. Inkább nézzük meg, hogy mikortól élvezhetik Köln lakói és a messziről idejött látogatók a karácsonyi vásárok hangulatát. Annyit elárulok, hogy - talán furcsa módon - nem is olyan régóta.

Németországi kezdetek

A karácsonyi vásárok gyökerei azokhoz a késő-középkori piacokhoz nyúlnak vissza, amikor a városi vezetés próbált a téli hideg és ínség idejére is teret biztosítani fontos alapanyagoknak (pl. húsok).

dom08.jpg

Az első olyan jellegű piachoz vagy vásárhoz, ahol a köznép már találkozott apró kis remekművekkel, játékokkal, fonott kosarakkal vissza kell mennünk a 14. század elejére. De nemcsak a játékok járultak hozzá a sikerhez, hanem a cukrozott, édes dolgok valamint a sült gesztenye, mogyorók és mandula illata is odacsalogatta az embereket az ilyen vásárokhoz.

Ne feledjük, hogy ebben a korban a téli időszak bizony nagyon keserves tudott lenni a legtöbb ember számára (ahogy sajnos még manapság is).

alter03.jpg

Az első karácsonyi vásár után - amely 1310-ben nyitotta meg kapuit Münchenben - majd' hetven évvel Wenzel király engedélyt adott egy piac létrehozására, ahol ingyen lehetett húshoz jutni. Ez a piac már szeptember végétől várta a kuncsaftokat egészen karácsonyig.

A következő vásárra a 15. század első harmadáig kellett várni (1434), amikor Drezda lakói is belevethették magukat a karácsonyi forgatagba. Ezek után már nem volt megállás és sorra jelentek meg a városokban a standok, ahol a kofák árulták portékáikat. Egyébként a híres nürnbergi ünnepi vásár "csak" a 17. századtól létezik.

dom00.jpg

Kölni kezdetek

Amennyiben a müncheni időponthoz viszonyítunk (már pedig miért ne), akkor bizony az első kölni karácsonyi vásárra elég sokat kellett várni. Több, mint 500 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1820-ban megnyissa az első ilyen jellegű vásár a kapuit.

Nyilván soknak tűnik, de ha belegondolunk, akkor a kölni dómot is több, mint 600 évig építették. Nagyon apró kitérő: az első kölni karácsonyi vásár után 3 évvel (1823) megalakult a Kölni Karnevál-bizottság, amely a híres kölni karnevál megszületésének időpontja.

alter06.jpg

Szóval a "Nicolaimarkt" az Alter Markton kapott helyet. Ez a kölni dóm és a Heumarkt között fekszik. A karácsonyi vásár neve egyébként tükrözi a régi szokásokat: nevezetesen ezekben az időben a gyerekek Nikolaus napján (december 6.) kapták meg az ajándékokat.

Röpke egy évtized alatt a karácsonyi vásár annyira népszerű lett, hogy egyre többen jöttek messziföldről csupán a vásár kedvéért. Már ekkor megkezdődött a karácsonyi tömegturizmus; legalábbis Kölnben, hiszen a többi nagyvárosban, ahol egy ideje működtek ezek a vásárok, már jóval előtte rengeteg ember kelhetett útra, hogy megcsodálják a szóbeszéd alapján mesés karácsonyi vásárokat.

Egy ideig semmiféle szabályozásnak vagy központilag előírt utasításoknak nem kellett megfelelni a standoknak, szóval el lehet képzelni, hogy milyen kuszaság lehetett és bizony nagy valószínűséggel sokszor akár ölre is mehettek egy-egy jobb helyért. First come first serve, ahogy a régmúlt tanult német kofái mondták.

rudolf04.jpg

Azonban 1837-ben a város vezetése és a Porosz Királyság vezetői között lezajlott sikeres tárgyalások következtében a karácsonyi vásárok meg lettek regulázva.

Ez azért nagy szó, mert - ha jobban belegondolunk - ezekben az időkben voltak fontosabb és nagyobb problémák is, mint egy karácsonyi vásár megrendszabályozása (pl. nem is olyan régen bukott I. Napóleon, a Német Szövetség és a Vámunió is megalakult).

Kikötötték például, hogy az árusok csak élelmiszert és gyerekjátékokat árulhatnak, a süteményes pultoknál nem lehet alkoholos italokat árulni, a bódékat csak deszkákból építhették és egy bizonyos méretnél nem lehettek nagyobbak. A városvezető atyáknak persze megvolt a magukhoz való esze: a kofáknak fizetni kellett a helyért és még adózniuk is kellett.

hafen02.jpg

Mindenesetre a rendeletek meghozták a hatásukat: egyrészről nem volt (olyan nagy) káosz, másrészt a vásárok szépen elkezdtek nőni és terjeszekdni. Hamarosan a szomszédos Heumarkton is elkezdtetek a fölből kinőni a vásári bódék és az 1880-as évek elejére már közel 100 piaci pavilon állt csak a Heumarkton.

A rendeletekkel elért szabályozottság azonban a visszájára fordult. A karácsonyi vásárok eredeti bája és szellemisége megszűnt, s egyre nagyobbak valamint az üzleti érdekeket előtérbe helyező látványosságok lettek. A városi tanács ezért 1885-ben egyszerűen betiltotta ezeket a vásárokat.

neum03.jpg

Időközönként megpróbálták a karácsonyi vásárok hagyományát feléleszteni egészen az 1920-as és 30-as évekig, azonban ez meglehetősen nehézkesen ment. Ne feledjük, hogy közben volt egy világháború, amely alaposan átszabta a térképeket és Kölnre is hatással volt.

Aztán egészen 1970-ig kell előretekerni az idő kerekét, hogy ki lehessen jelenteni: a Neumarkton ezután minden évben volt karácsonyi vásár (Weihnachtsmarkt der Engel). Kicsit később ugyan (1977), de ez a mondás igaz lett a Heumarktra is (Heinzelmännchen, 2008 óta Heinzels Wintermärchen).

alter00.jpg

Mi van most?

A talán mindenki által ismert és leghíresebb karácsonyi vásár a kölni dóm mellett 1995-ben nyitotta meg a kapuit és manapság nagyjából 160 bódéval várja azt a nagyjából 5 milliónyi(!) látogatót, akik minden évben meg szeretnék csodálni ezt a vásárt. Csak összehasonlításképpen, a városnak nagyjából 1 millió lakosa van. Nyilván - és szerencsére - ez a látogató-mennyiség nem egyszerre érkezik.

dom07.jpg

Itt egy hatalmas karácsonyfa is fel van állítva, ahol több száz izzóból álló "fénysátor" borul jótékonyan az alatta hömpölygő emberekre és a központi színpadra, amelyen folyamatosan szól esténként az élő zene. Szerintem nagyon hangulatos a robusztus kölni dóm tőszomszédságában!

dom03.jpg

Rá kettő évre (1997), a Rudolfplatzon is megnyílt a karácsonyi vásár, melynek neve Märchenweihnachtsmarkt. Ez is nagyon kellemes kis vásár, már csak a mérete miatt is. Ide nem fér el túl sok stand, de ne várjunk szellős sétányokat, mert amit lehet azt mindent bezsúfolnak. Ami egy kellemes színfoltja ennek a karácsonyi vásárnak, hogy rögtön az egyik újjáépített 13. századi várkapu (Hahnentor) tövénél van.

rudolf01.jpg

Hamarosan újabb vásár nyílt, méghozzá a Lindt csokoládémúzeuma mellett. Ennek a vásárnak 2010-ig középkori karácsonyi vásár volt a neve (Mittelalterlicher Weihnachtsmarkt), de aztán rájöttek, hogy minek flancolni, szóval azóta egyszerűen csak a kikötői karácsonyi vásár (Hafen-Weihnachtsmarkt) nevet viseli.

hafen01.jpg

Ez sem túl nagy és ez nyitja meg legelőször a kapuit a karácsonyi vásárok közül. Ez egy kicsit kijjebb esik, de az óvárosi résztől nagyjából 10 perc sétával elérhető.

A másik érdekesség, amely hűen tükrözi a kölniek nyitottságát, az a meleg-leszbikus karácsonyi vásár (Schwul-Lesbischer Weihnachtsmarkt), amely 2012-ben került először a városi vásárok sorába és rögtön a Rudolfplatz mellett található. Itt kérem aztán hatványozottan csillog-villog minden és a szivárvány színeben tündöklő dolgokat lehet látni és kapni.

neum00.jpg

Természetesen a fentebb említett karécsonyi vásárok a legnagyobbak, legérdekesebbek vagy éppen leghíresebbek. Ezeken kívűl azonban rengeteg helyen találhatóak még hasonló vásárok (pl. Chlodwigplatz, városi park).

Gyakorlatilag minden városrésznek megvan a maga vására (pl. Nippes, Mülheim, stb.), esetenként több is. Azonban ezekre a karácsonyi vásárokra már nem nagyon jutnak el turisták, szóval a hangulat egy kicsit talán családiasabb és kellemesebb.

Remélem, hogy sikerült pár információval esetleg érdekességgel szolgálnom. Ha valaki tervezi, hogy Kölnbe jön a vásárok kedvéért én csak biztatni tudom. Annyit mindenesetre hozzátennék, hogy napjainkban már rengeteg helyen vannak szebbnél-szebb és nagyon hangulatos karácsonyi vásárok, amihez nem is kell nagyon messzire menni.

hafen03.jpg

Úgy gondolom, hogy egyébként már Budapesten is megtalálható az a fajta karácsonyi hangulat, amelyért régebben az emberek elmentek Bécsig, Prágáig vagy akár messzebb. A kínált portékák árcédulája és pénztárca-kíméletessége már az érem másik - sajnos sok embernek nagyon is húsbavágó - oldala.

FRISSÍTÉS: nemrég olvastam, hogy a budapesti Bazilika mellet lévő karácsonyi vásárt a második legszebbnek választották Európában és Bécs "csak" a negyedik lett.

Állásfoglalás

Visszatérve a poszt elején leírtakhoz én nem szeretnék pártatlan lenni. Jómagam az első csoporthoz sorolnám magam. Nekem nagyon tetszenek a karácsonyi vásárok és azok hangulata attól függetlenül, hogy van, amikor engem is felbosszantanak dolgok és jellemzően nem is veszek semmit, csupán nézelődöm.

Egyszerűen a hangulat, a bámészkodás, az illatok és a fények, amelyek számomra vonzóvá teszik a karácsonyi vásárokat.

De természetesen elfogadom, ha valaki nem lát benne semmi szépet vagy csak az árnyoldalát látja inkább. Nincs azzal semmi baj, ha valaki másképp lát dolgokat, mint mi. Sőt, ettől (is) olyan szép és érdekes a világunk!

alter04.jpg

Nekünk - akiknek esetleg megadatik, hogy kellemes környezetben és családi körben töltsük az ünnepeket - pedig jó lenne, ha egy pillanatra eszünkbe jutnának azok az emberek is, akik sajnos egyedül, szegénységben, éhezve, otthon és fűtés nélkül töltik az ünnepi pillanatokat.

S bár könnyen megtesszük, mégsem a mi dolgunk ítélkezni mások felett. Minimum egy gondolatot megérdemelnek a nincstelenek is.

Az előbb leírtak jegyében szeretnék Mindenkinek Nagyon Boldog, Békés, Szeretetteljes és Nyugodt Karácsonyt valamint Egészségben és sok jóban, szépben Gazdag Új Évet Kívánni a magam és a blog nevében!

BOLDOG KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK NEKTEK!!!

ngc2264.jpeg

A Toboz-köd és a Karácsonyfa-halmaz, NGC2264 (kép innen)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bolyongo-elet.blog.hu/api/trackback/id/tr1614443450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.